Ha most élne, neves magazinok címlapjáról ismernénk. Úgy hivatkoznánk rá, mint vallási vezető, a hálózatépítés mestere, a világ legvagyonosabb, legbefolyásosabb embere, aki otthonosan mozog a politika világában, számos szervezet tagja és vezetője. Dante az Isteni színjátékban őt kérte meg, hogy vezesse a paradicsomban, és segítse abban, hogy láthassa Istent. Szelleme a sötétnek mondott középkor hajnalán nem csupán lángolt, világított is. Számos monostort építtetett, hatalmas egyházi vagyont hozott létre,és a kor legnagyobb hatású „mézajkú” szónoka, és ezidáig az egyetlen ciszterci pápa, III. Jenő is az ő tanítványa volt.
Szent Bernát, a clairvaux-i apát egy igazi self-made man, bár ő ezt tagadná, és dörgedelmes mondatokban tenné helyre az állításomat, mondván: „Bármit is teszel, Isten dicsőségére kell cselekedned!” Anyai ágon rokoni szálak fűzték a Templomos Lovagrend ötödik nagymesteréhez, André de Montbard-hoz.
Szent Bernát befolyása óriási volt ebben az időszakban nem csak a katolikus egyház, hanem a világ eseményeire. Még Franciaország irányítását is megpróbálta átvenni egy rövid időszakra.
A kora középkor, amelyet szándékosan tettek a történelem könyvtárának legalsó polcára, egyértelműen Szent Bernát korszaka volt. Életműve a mai napig érezteti hatását a világ sorsát meghatározó csoport életében.
Szent Bernát tevékeny szerepet vállalt a Templomos Lovagrend hálózatának felépítésében, majd tette azt az egyház öklévé. A második keresztes hadjárat idején nagy hatású szónoklataival pogromokat állított meg.
De ki is ő valójában, milyen titkot őriz, és miért fontos állomás a Clairvaux és Jeruzsálem közötti úton, a Bakony szívében a CRK-i monostor, azaz a mai nevén a Zirci Ciszterci Apátság?
forrás: "Szent Bernát titkai."
Szállásunk annak a Wilde családnak volt az otthona akit a könyvben asztalos-mesterként említenek!!!
1784-ben itt letelepedett Wilde család
Zirc a bakonyi erdő közepén, egy dombos vidéken fekszik közép- Magyarországon, Veszprémtől körülbelül egyórányira. A törökök ostroma után a város teljesen elnéptelenedett. A ciszterciták rendje 1182-ben apátságot alapított Zircben. A 18. sz.-ban parasztok és kézművesek érkeztek Poroszországból a magyar területre. Ők újra felépítették Zircet. Ebben az időben lett a kolostor a cisztercita rend központja Magyarországon. A zirci telepesedési szerződést 1718.-ban írták alá. Az anyakönyvek mutatják, hogy a német bevándorlók különböző helyekről jöttek, úgymint Hitzingen, Landshut, vagy Linz. Különböző szakmai tudású, közöttük építőmunkások, kézművesek földművesek és különböző tájszólásúak alkották Zirc társadalmát a 18.sz elején. Hamarosan összekötötték őket az együtt megélt népszokások. A kézműveseknek nem csak a Dunántúlon volt jó hírnevük, hanem a környező országokban is
Az asztalos mesterség kiváló képviselője Zircben a már 1784-ben itt letelepedett Wilde család. Nevüket mestermunkák, mint pl. bútorok a zirci apátság könyvtárában és intarziák fémjelzik. Megtekintésre érdemes az apátság temploma az oltárképpel Mária menybemeneteléről, valamint a Ciszterciták műemlékvédelem alatt álló könyvtára az apátság épületében. 60 000 könyvet, közöttük értékes középkori kódexeket őriznek ott. Ugyancsak az épületben kapott helyet a természettudományi múzeum, ahol a bakonyi erdő keletkezését követhetjük figyelemmel.
Bakony jellegzetes fájából, habos kőrisből tervezett és készített Wilde Mihály zirci asztalosmester. Ugyancsak látható öccsének Wilde Józsefnek egy kis intarziája, melyet sokféle bakonyi fafajtából készített. Ez az 1862-es londoni világkiállításon Magyarországnak kimagasló elismerést szerzett. (Forrás:http://www.utazzitthon.hu/zirc_reguly_antal_muemlekkonyvtar.html)
Links:
http://www.zirc.hu/turizmus-zirctermeszetiertekei.html
http://www.zirciarboretum.hu/
http://www.ocist.hu/
CISZTERCI MŰEMLÉKKÖNYVTÁR
A közel 65 000 könyves gyűjtemény Magyarországon egyedülálló
A Műemlékkönyvtár az apátsági épületének második emeletén található. Az első könyveket a 18. században az új alapítást végző heinrichaui szerzetesek hozták magukkal, mely állomány 1950-re 65.000 kötetre duzzadt. A ciszterci rend egykori feloszlatását követően a könyvtár állami tulajdonba került, kezelésével a Nemzeti Könyvtárat bízták meg.
A gyűjtemény mára 70 ősnyomtatványt, több mint 300 antikvát tudhat magáénak, melyek közül sok egyedülálló Magyarországon. Az állomány tematikailag elsősorban teológiai témájú könyveket tartalmaz, ám találhatunk szakirodalmat a többi tudományterületről is.
A könyvtár szakszerű idegenvezetéssel látogatható, melynek során a vendégek megismerkedhetnek a ciszterci gyűjtemény és a rend történetével, valamint megtekinthetnek egy könyvkiállítást, illetve megcsodálhatják az európai hírű – a Wilde testvérek keze munkáját dicsérő – intarziás berendezésű nagyteremet is.
forrás: zirciapátság.hu
